Rólunk

A Magyar Nők Szövetsége politikai pártoktól független társadalmi szervezet. 1989-től tevékenykedik a nők jogainak és érdekeinek védelmében. Jogutódja a Magyar Nők Országos Tanácsának (MNOT), a Magyar Nők Demokratikus Szervezetének (MNDSZ). 1949- 1992 között alapítója és kiadója a “Nők Lapja” – című újságnak. A rendszerváltozás időszakában a Nemzeti Kerekasztal teljes szavazati jogú tagja. 2003-ig az egyetlen női érdekképviseleti ernyőszervezet hazánkban. Több évtizede tagja a Nemzetközi Nőtanácsnak (ICW-CIF) és az Európai Nőtanácsnak (ECIW-CIF).

A Szövetség a nők által megfogalmazott problémák és a mindenkori döntéshozók közötti kapcsolat szerepét tölti be. Fellép minden olyan társadalmi megnyilvánulás ellen, amely nyíltan vagy burkoltan akadályozza a nők hivatásbeli vagy közéleti szerepvállalását. Támogatja a nők minél nagyobb arányú részvételét a közéletben. Álláspontja, hogy az Országgyűlésben el kell érni az 50%-os részvételt, illetve kiemelten fontosnak tartja a női érdekvédelem képviseletét ellátó országgyűlési képviselők megjelenését.

A Magyar Nők Szövetsége olyan foglalkoztatáspolitikát szorgalmaz, amely a nők számára sokszínű, rugalmas munkavállalási lehetőségeket biztosít.

Segíti a nők munkaerő-piaci arányának növelését, a munkaerő-piac igényeihez igazodó átfogó és minden nő számára elérhető átképzéseket, továbbtanulási lehetőségeket.

Szorgalmazza azon munkavállalási formákat, melyek segítenek összeegyeztetni az anya, család és karrier dilemmáját.

Társadalmi szervezetünk elítéli az erőszak mindenformáját és tiltakozik a nők elleni erőszak ellen. A Szövetség küldetése között kiemelten fontos, hogy a nők elleni bármely diszkrimináció ellen fellép.

A Magyar Nők Szövetsége sokszínű egészségügyi programjának célja, hogy a nők mind szellemi, mind testi létükkel harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel.

A MAGYAR NŐK SZÖVETSÉGE

Email: info@nokszovetsege.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Magyar Nők Szövetségének Alapszabálya

Az eddigi módosításokkal egységes szerkezetben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései szerint hatályosítva, és a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján.

A Magyar Nők Szövetsége 1989. június 26-án alakult a tagok egybehangzó akarata alapján. Az Egyesület célja a nők érdekvédelme, a szakmai érdekképviselet kiterjedt és a mai napig kiterjed a különböző élethelyzetben lévő nők és családok védelmére.
A 2011. évi CLXXV. tv. 4§. (3) bekezdése alapján az egyesület szövetség.
Az Egyesületet 1989.08.29-én jogerősen bejegyezte a Fővárosi Bíróság, 7.Pk.60.297/1989/1. számon.

1. A szervezet neve: Magyar Nők Szövetsége (MNSZ)
2. Székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 124.
3. Jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező nem közhasznú szervezet
4. Működési területre: Magyarország
5. A Magyar Nők Szövetsége tagjainak önkormányzati elven alapuló demokratikus, független és önkéntes társulása.

A Szövetség célja és feladata

Alaptörvény VIII. cikk 5. pontja és a XV. cikk 3. és 4 pontja.

2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.2013.évi V. tv. 2:42§,2:51§ az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről.

2013. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 142/A § (1) bekezdése.
2014. évi CLXXXIX. tv. 13§.Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 13§., 23.§ (4) bek. 4., 5. és 18. pont, valamint (5) bek 11 és 12. pontja szerint.

Eütv. 38§.alapján hozzájárul a törvény 1. § foglalt állami feladathoz.

1997. évi CLIV. tv 144§ (1) és (2) bekezdése szerint,

az 1993. évi III. tv. 57.§ szerint,

1996. évi LIII. tv. 64. § (1) bekezdés szerint,
1997. évi CXC. tv. 2.§ (1) bek., 4§. (1) bek. alapján

az alapvető jogok biztosításáról szóló 2011. évi CXI. tv. 1.§ (2) bekezdés d. pontja.

6. A Szövetség megfelel az Ectv. 32.§-ban írtaknak, mivel olyan nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet is végezhető civil szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
7. A társadalmi szervezet célja szerinti besorolása: szakmai, gazdasági érdekképviselet. A Kszt. 26§ c, pontja alapján 11. pont.
8. A Szövetség célja a nők társadalmi egyenjogúságának, esélyegyenlőségének a megvalósítása. A Szövetség képviseli a különböző életformákban élő nők és családok érdekeit. Fellép minden olyan társadalmi megnyilvánulás ellen, amely lebecsüli, nem ismeri el az anyaság értékét, amely nyíltan vagy burkoltan akadályozza a nők hivatásbeli és közéleti szerepvállalását.
   8.1 Kezdeményezi és támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek elősegítik, hogy a nők a jelenleginél nagyobb hangsúllyal vegyenek részt hatalom gyakorlásában. Célja elérése érdekében szervezi tagságát és partneri együttműködésre a hasonló szándékú szervezetettel és magánszemélyekkel.
   8.2 A Szövetség segíti tagságát jogai érvényesítésében. Figyelemmel kíséri a nők és a családok helyzetének változásait, elősegíti helyzetük javítását. A szaktudományok és saját elemzéseire építve feltárja és nyilvánosságra hozza a nők hátrányos megkülönböztetését és fellép azok megszüntetéséért.

8.3 Véleményével segíti a nőket érintő törvényjavaslatok megalkotását.

8.4 Kezdeményez, támogat, ellát olyan oktatási, kulturális, szociális, egészség- és környezetvédelmi, szabadidős programokat, tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a nők helyzetének javításához. A szövetség közreműködik abban, hogy az állami intézkedésekkel és társadalmi összefogással a nők egyenjogúsága mind teljesebbé váljék.

8.5 Feladata, hogy a nők társadalmi egyenlősége, a béke és szolidaritás eszméje alapján tartson fenn nemzetközi kapcsolatokat, nemzetközi szervezetekben és fórumokon képviselje a Szövetséget. Emberi és állampolgári jogok védelme.

8.6 pont Elősegíti, szervezi, biztosítja a nőtudományi kutatásokat és a nőmozgalmak fejlődésének bemutatását minél szélesebb társadalmi körben. Közhasznú feladatául tűzi ki a Kelet- és Közép Európai Nőtudományi Intézet és Nőtörténeti Múzeum Alapítvány létrehozását, felállítását, üzemeltetését.

Ezen tevékenységek az Alaptörvényben rögzített alábbi közfeladatoknak felelnek meg:

„XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(4)31 Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

(5)32 Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”

„XXIII. cikk

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.”

Az itt meghatározott közhasznú tevékenységek megfelelnek továbbá az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alábbi rendelkezéseinek:

„1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”

„11. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az

1. a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy
2. b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.”

A felsorolt tevékenységek a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény alább felsorolt rendelkezései megvalósítását is szolgálják:

„2. § (1) A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa.

(2) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.

„6. § (1) Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.

(2) Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.”

„9. § (1) A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján – külön törvényben foglalt eltéréssel – azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír.”

15. § (1) A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.

(2) A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg.”

8.7 Az Egyesület, mint szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.

8.8 Az Egyesület, mint szervezet vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

 

A Szövetség tagsága (Ptk. 3:65§)

9. A Szövetség tagsága egyéni rendes tagokból, jogi személyiségű társadalmi szervezetből, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll. Egyéni tag csak nagykorú természetes személy lehet, valamint az a jogi személyiségű társadalmi szervezet (egyesület, alapítvány, szövetség, szakszervezet), aki illetve, amely azonosul a szövetség céljaival, elfogadja a szervezet alapszabályát, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

9.1 Pártoló tag lehet természetes illetve jogi személy, akinek/amelynek tevékenysége közel áll az MNSZ célkitűzéseihez és támogatja a szövetséget.

Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja.

9.2 Az egyéni illetve a jogi személyiségű társadalmi szervezet tagfelvételi kérelmét az elnökség bírálja el. Az egyéni, illetve jogi személyiségű társadalmi szervezet tagjai nem nyerik el automatikusan az MNSZ egyéni rendes tagságát, amennyiben a rendes tagsági viszony létrehozása során etikai, illetve más egyéb kizáró ok áll fenn.

A tagsági viszony keletkezése (Ptk. 3:67§)

10. A Szövetségbe való belépés az elnökséghez címzett kérelemmel történik, amelynek tartalmaznia szükséges a szervezetben végzendő minimum hat hónapos társadalmi munkát, feladatvállalást, annak megvalósítási tervét stb. és a belépő kijelenti, hogy a Szövetség Alapszabályát elfogadja.

10.1 A Szövetség Elnöksége a kérelem beadásától számított soron következő elnökségi ülésen a kérelmet elbírálja, a kérelmezőt írásban értesíti döntéséről.

10.2 A Szövetség Elnöksége a kérelmező feladatvállalását minden esetben írásban rögzíti, a kérelmező elvégzett társadalmi munkájáról munkaértékelést készít, és az értékelést követően dönt a tagfelvételi kérelemről.

10.3 A tagfelvételt kérelmező 2 rendes tag ajánlásával kitölti a belépési nyilatkozatot, azzal egy időben befizeti a tagdíjat.

10.4 A Szövetség elnöksége a 10.3 pontban teljesített felvételi feltételek teljesítése időpontjától számított soron következő elnökségi ülésen hoz határozatot a tagfelvételről. Az elnökség vagy elnök a határozatáról írásban értesíti a belépőt. Az elutasító határozat ellen a tag jogorvoslatért a Közgyűléshez fordulhat. A Szövetség tagságáról a Szövetség irodája nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba történt bejegyzésről és törlésről a tagot értesíteni kell. Az egyesület ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános. /2011. évi CLXXV. tv.15§. (3) bekezdése alapján/

A tagsági viszony megszüntetése (Ptk.3:68§, 3:69§, 3:70§)

11. A tagság megszűnik
12. a) a természetes személy tag halálával, illetőleg a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
    b) a kilépés írásbeli bejelentésével, amelyet az elnökséghez kell eljuttatni. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
13. c) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, ha a tag az MNSZ céljával, szellemiségével (valamely szabályzatát megsérti) vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, illetve az Alapszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a vállalt feladatairól nem számol be, illetve nem végzi el, illetve a tagsághoz kötött feltételeknek nem felel meg, különösen, ha tagdíjhátralékát nem rendezi.

A tagsági jogviszony tagdíjfizetési mulasztás miatti megszüntetése esetén az Elnökség köteles a befizetési határidő lejártát követően először írásban felszólítani a tagot a tartozás rendezésére. Az Alapszabály rögzíti, hogy írásos felszólításnak tekintendő azon felszólítás is, amelyet az Elnökség a tagnak a tagfelvételi kérelemben megadott email címére küldött meg. Utóbbi esetben a felszólítás kézbesítettnek minősül az elküldéstől számított 24 órán belül, amennyiben nem érkezik vissza bármilyen, a kézbesítés meghiúsulására utaló elektronikus jelentés a feladóhoz. Amennyiben a tag az írásos felszólításban megadott határidőn belül sem rendezi a tagdíj tartozását, jogviszonya elnökségi határozattal, írásba foglalt és az előzőekben jelzett módon kézbesítetten megszüntethető.

1. d) az a tag, aki a Szövetség tevékenységében, munkájában az előző évben bizonyíthatóan nem működött közre, érdemben nem vett részt, rendes tagsági viszonya törölhető. A tagsági viszony évenkénti meghosszabbítása nem jár automatikusan.
2. e) leváltható és kizárható az a tag, vezető tisztségviselő, vagy az elnök által megbízott munkacsoport vezető, aki az Alapszabály alapján és a hatályos MNSZ SZMSZ szerint vezetői feladatait érdemben, és tényekkel nem tudja bizonyítani, vállalt feladatait nem látta el, aki az MNSZ működését veszélyeztette (gazdasági károkozás, nagy nyilvánosság előtti rágalmazás stb.).
3. f) leváltható és kizárható az a tag, akit a Felügyelő Bizottság, vagy az MNSZ Közgyűlés az MNSZ működési tevékenységének akadályoztatásában vétkesnek talál.
4. g) ha az MNSZ megszűnik.

11.1 A kizárásról az elnökség is dönthet. Az elnök javaslatára az elnökség vagy a Felügyelő Bizottság is lefolytathatja a jogi és etikai ügyet, illetve a kizárás, nyilvántartásból való törlés ügymenetelét. A döntésről és a nyilvántartásból való törlésről írásbeli értesítést kell küldeni a kizárt tagnak azzal, hogy a kizárás ellen – kivéve a tagdíj nem fizetése esetén – jogorvoslati kérelemmel az MNSZ Közgyűléséhez fordulhat.

11.2 A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

1. a) az elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 8 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
2. b) fellebbezés esetén a Közgyűlés kizárást helybenhagyó határozatának meghozatalával.

11.3 A tagsági jogviszony felmondható, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek.

11.4 A tagsági viszony felmondásáról a Közgyűlés dönt.

A tagnak jogszabályt, a Szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről. (Ptk. 3:70. §)

Pártoló tagság (Ectv. 4.§ (5) pontja)

12. A Szövetségnek bármely természetes és jogi személy pártoló tagja lehet, ha az elnökségnek írásban bejelenti szándékát, hogy az MNSZ-t anyagilag (min. évi 50 ezer Ft összegben) támogatja. A pártoló tag által felajánlott támogatást az elnökséggel kötött írásbeli megállapodásban rögzíteni szükséges. A pártoló természetes személy tag és a pártoló jogi személy képviselője útján elnöki meghívásra tanácskozási joggal részt vehet az MNSZ Közgyűlésén, de szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható.

Tiszteletbeli tagság (Ectv. 4.§ (5) pontja)

13. Az elnökség az arra érdemes személyt a Szövetség tiszteletbeli tagjává nyilváníthatja, ha a Szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet fejt ki. A tiszteletbeli tag lehet továbbá a Szövetség volt tisztségviselője. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén, de szavazati joga nincs.

A tiszteletbeli tagot az Elnökség tagjai választják meg a tagságra.

A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az MNSZ céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy az érintett személyt a Közgyűlésen meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

Örökös és tiszteletbeli tisztség

14. A Közgyűlés a Szövetség alapító-elnökét, dr. Asbótné Thorma Juditot örökös és tiszteletbeli elnöknek, Dushek Lajosnét tiszteletbeli elnöknek nyilvánítja.

A tagok jogai és kötelezettségei (Ptk. 3:23§, 3:65§, 3:66§)

15. A tagok részt vesznek a Szövetség munkájában és tevékenységükkel hozzájárulnak programjának és Alapszabályában meghatározott feladatok teljesítéséhez. A nem természetes személy tagok jogaikat, ill. kötelezettségeiket csak képviselőik útján gyakorolhatják, ill. teljesíthetik.
16. A tagok jogai:

A Szövetség rendes tagja jogosult:

1. a) részt venni a Szövetség rendezvényein, kezdeményezni egyes társadalmi kérdések megvitatását,
2. b) a természetes személy tag személyesen, a jogi személyiségű társadalmi szervezeti tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,
3. c) csak a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a jogi személyiségű társadalmi szervezeti tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg a Szövetség tisztségviselőit,
4. d) szavazati jogát csak az gyakorolhatja, akinek nincs tagdíj elmaradása.
5. A tagok kötelességei:

A Szövetség tagja köteles:

1. a) a Szövetség alapszabályát és belső szabályzatait valamint a Szövetség szervei által hozott határozatokat, döntéseket megtartani,
2. b) Szövetség célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,
3. c) Szövetség közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
4. d) a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.
5. e) a Szövetség tevékenységét az alapszabály szerinti céljának eléréséhez igazolt társadalmi munkával, vagy anyagi hozzájárulással támogatni.

A Szövetség vezetőszervei és vezető tisztségviselői (Ptk. 3:25§, 3:26§, 3:77§, 3:78§, 3:79§)

18. A Szövetség vezető szervei:

– Közgyűlés

– Elnökség

– Felügyelő bizottság

– Munkacsoportok

A Szövetség vezető tisztségviselői:

– Elnök

– Alelnök

– Elnökségi tagok

– Felügyelő bizottság elnöke

– Felügyelő bizottság tagjai

A közgyűlés (Ptk. 3:17§, 3:19§, 3:20§, 3:72§, 3.73§, 3:76§, 3:81§)

19. A Közgyűlés az MNSZ tagjainak összessége, a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve. (Ptk. 3:16§)
20. A Közgyűlésen a Szövetség minden tagja részt vehet. A Közgyűlésen szavazati jogukat az egyéni tagok személyesen, a jogi személyiségű társadalmi szervetek törvényes képviselőjük útján gyakorolják. A pártoló tagok, önkéntes tagok és a tiszteletbeli tagok csak elnöki meghívás alapján tanácskozási joggal vehetnek részt.
21. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
22. A Közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált rendes tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja, amennyiben a Szövetség működése veszélybe kerül. A Közgyűlésen jogviszony nélküliek nem vehetnek részt, kivéve, ha a közgyűlés máshogy nem dönt.

22.1A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. (Ptk. 3:18§)

23. Minden egyéni és jogi személyiségű társadalmi szervezeti tagot a Közgyűlésen egy szavazat illet meg. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve azokban a döntésekben, ahol az Alapszabály rendelkezése alapján a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének igenlő szavazata szükséges. A tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
24. A Közgyűlés tisztségviselőiről, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők, továbbá a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
25. Rendkívüli Közgyűlés összehívását a Felügyelő Bizottság elnöke vagy a Szövetség elnöke indítványozására lehet kezdeményezni, és – a javasolt napirendi megjelölésével legalább 8 napos határidőt kell biztosítani – össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok legalább fele a javasolt napirend megjelölésével indítványozza. Rendkívüli Közgyűlés összehívására és lefolytatására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a rendes Közgyűlésre vonatkoznak.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

– a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

– a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

– a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az 1. bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(Ptk. 3.81. §)

26. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
27. a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
28. b) a Szövetség programjának meghatározása,
29. c) az elnökségbe és a felügyelő bizottságba tagok megválasztása, beszámoltatása,

visszahívása, díjazásának megállapítása

1. d) döntés a szövetség gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról,
2. e) a tagdíjak megállapítása és módosítása,
3. f) a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása,
4. g) más szervezetekkel való egyesülés kimondása,
5. h) a Szövetség megszűnésének kimondása,
6. i) az éves pénzügyi beszámoló elfogadása,
7. j) az elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az elnök az egyesülettel

munkaviszonyban áll,

1. k) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesületi vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,
2. l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
3. m) az egyesületi vagyon eladása, átruházása, felhasználásának döntése.
4. A közgyűlés határozatait a szavazati joggal rendelkezők nyílt szavazásával, egyszerű szótöbbséggel hozza.
5. a) Titkos szavazást kell elrendelni a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásakor, valamint abban az esetben, ha azt a Közgyűlés szavazati jogú tagjainak legalább egynegyede kívánja.
6. b) Az Alapszabály és a program módosításához a szavazati joggal rendelkező résztvevők több mint felének szavazata szükséges.
7. c) A Szövetség megszűnésének kimondásához a szavazati jogú tagok több mint felének titkos szavazata szükséges.
8. d) A közgyűlés az éves pénzügyi beszámolóról elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az Egyesület az éves beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. CLXXXI. törvény rendelkezései szerint nyilvánosan közzéteszi.
9. e) A levezető elnök, a jegyzőkönyvezető, a szavazatszámlálók személyének megválasztásáról a Közgyűlés az Elnök javaslatára az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
10. i) A Közgyűlés üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés berekesztésekor két jelenlévő, szavazati joggal rendelkező egyesületi tag aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül az Elnökség irodájában megtekinthető a tagoknak, arról térítés ellenében másolat kérhető. (Ptk.3:23§)
11. j) Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolja. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a tag:
12. akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
13. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
14. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
15. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
16. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
17. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1. k) Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A szervezet működésével kapcsolatos iratokba a tag betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. A betekintés lehetőségét az Egyesület Elnöksége biztosítja az érdeklődő tag részére munkanapokon előre egyeztetett időpontban, az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. (Ptk.3:23§)
2. m) Egyes sürgősségi esetekben, ügyekben az Elnök vagy az Felügyelő Bizottság Elnöke kezdeményezheti a határozathozatalt ülés tartása nélkül. A tagok számára megküldésre kiküldött kezdeményezésre legalább 8 napos határidőt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék a kezdeményezőnek. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatott megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követően a szavazás eredményét az elnökség közli a tagokkal.

Az elnökség (Ptk.3:5§, 3:20§, 3:22§, 3:23§, 3:25§, 3:77§, 3:78§, 3:79§, 3:80§)

28. A Közgyűlés a Szövetség tagjai közül 5 éves időtartamra 3 fős Elnökséget választ. Az Elnökséget az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok alkotják.
29. Az elnökség a Közgyűlés ülései közötti időszakban a Szövetség testületi irányító szerve, önálló döntési jogkörrel bíró, operatív, koordináló szerv.
30. Az elnökség főbb feladatai (Ptk.3:80§):
31. a) gondoskodik a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról,
32. b) dönt a tagfelvételről és a kizárási ügyekben, ellátja a pártoló és a tiszteletbeli tagsággal kapcsolatos teendőket,

1. c) nőket, családokat érintő kérdésekben önállóan, vagy felkérésre elemzéseket, ajánlásokat, javaslatokat készít, jogszabályokat véleményez, aktuális kérdésekben nyilatkozatokat tesz közre. A Szövetség tagjai nevében fellép a nők hátrányos megkülönböztetése ellen,
2. d) összehívja és előkészíti a Közgyűlést,
3. e) jóváhagyja a gazdálkodás ügyrendjét,
4. f) jóváhagyja az iroda szervezeti- és működési szabályzatát, pénz-, befektetési- és iratkezelési szabályzatát, stb.
5. g) beterjeszti a Közgyűlés elé a Szövetség évi költségvetését,
6. h) koordinálja a Szövetség nemzetközi kapcsolatait.
7. i) az etikai szabályok elfogadása,

j)közgyűlés eléterjeszti az éves pénzügyi beszámolót

1. l) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
   m) jóváhagyja a Szövetség 15 millió Ft-ot meg nem haladó értékű polgári jogi
   szerződéseit,
   n) őrködik az adatvédelmi jogszabályok betartása felett és szükség esetén megteszi a szükséges intézkedéseket (figyelmeztetés, kizárás, feljelentés, perindítás).
2. o) az egyesület tisztségviselőinek megbízási szerződéséről vagy tiszteletdíj szerint járó díjazásáról a Közgyűlés dönt.
3. p) egyes sürgősségi esetekben, ügyekben az elnök kezdeményezheti a határozathozatalt ülés tartása nélkül. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatott megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
4. q) az Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
5. r) a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
6. s) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
7. t) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
8. u) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

a tagság nyilvántartása;

1. v) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
2. w) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
3. x) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
4. z) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követően a szavazás eredményét az elnök közli az elnökségi tagokkal.

31. Az elnökséget az elnök meghívó útján hívja össze. A meghívó kiküldése és az ülés között legalább 8 napnak kell lennie. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
32. 32. Az Elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni. A megismételt szavazáskor fennálló szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(Ptk. 3:19. § (2) bek.)

33. Az elnökség szakértőt vagy szakértői csoportokat bízhat meg, állandó, vagy eseti jelleggel munkacsoportokat hozhat létre.
34. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést. Ülésein az elnökség tagjai mellett tanácskozási joggal a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az elnök által meghívottak vesznek részt.
35. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség ülései általában nyilvánosak, de indokolt esetben (személyi kérdésekkel, vagy egyes napirendi pontok témájával összefüggésben) az elnökség zárt ülést rendelhet el.
36. Az Elnökség döntéseiről készült jegyzőkönyvbe, emlékeztetőbe – a Szövetség irodájában – a Szövetség minden tagjának joga van betekinteni.
37. Rendkívüli elnökségi ülés összehívását legalább az elnökség felének elnökségi tagjai, a felügyelő bizottság elnöke, vagy a Szövetség elnöke indítványozására lehet kezdeményezni, és – a javasolt napirend megjelölésével – össze kell hívni. A rendkívüli elnökségi ülésre a rendes ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
38. Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy elnökségi tagja nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(Ptk. 3:22. § (1), (4), (5) és (6) bek.)

A Szövetség képviselete és jegyzése (Ptk. 3:29§)

39. A Szövetség törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők közül az elnök önállóan, míg az elnökségi tagok együttesen látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
40. A Szövetség jegyzése úgy történik, hogy az egyesület nevéhez az elnök önállóan, az elnökségi tagok együttesen csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány szerint.
    Az egyesület elnöke: Alföldi Andrea. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Felügyelő bizottság (Ptk. 3:26§, 3:27§, 3:28§)

41. A felügyelő bizottság elnökből és 2 tagból áll, akiket a Közgyűlés titkos szavazással 5 évre választ. A felügyelő bizottság feladata, hogy őrködjék a Szövetség szervezeti és alapszabályszerű működésének és pénzügyi gazdálkodás rendjének megtartásán. Működéséért a Közgyűlésnek felel. A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.
42. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
43. A felügyelő bizottság tagjait betekintési jog illeti meg a Szövetség valamennyi iratába.
44. A felügyelő bizottság ellenőrzi a Szövetség vagyonkezelését, az éves költségvetés végrehajtását. Évente jelentést tesz a Közgyűlésnek a Szövetség gazdálkodásáról, tapasztalatairól. A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
45. a) az MNSZ működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
    b) az MNSZ tisztségviselőinek vagy tagjai jogi felelősségét megalapozó tény merült fel.
    c) etikai eljárást folytat le, amennyiben az elnökség tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel.
    d) a lefolytatott vizsgálat FB határozat alapján vezető tisztségviselők visszahívását kezdeményezhet, tag kizárást stb. a közgyűlésnek.
46. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az elnökségi ülésen állandó meghívottakként, tanácskozási joggal vesznek részt.

Munkacsoportok

46. A munkacsoportok a Szövetség véleményező, javaslattevő, szakértői munkaszervezetei, amelyeket – állandó vagy eseti feladatok ellátására – az elnökség hoz létre, és szűntet meg: tevékenysége nem lehet ellentétes az Egyesület céljaival.
    a) egy adott munkaterületre, feladatra jönnek létre egy Elnökségi tag vezetésével.
    b) a munkacsoport tagja lehet MNSZ tagsági viszonnyal nem rendelkező személy is, szakmai tanácsadó stb., mely titoktartási kötelezettséget kell, hogy vállaljon, mely előírja a taghelytállási kötelezettségét.(szabályzatok aláírása is)
47. c) a munkacsoport/tanácsadó önálló nyilvánosság előtti megjelenést nem tehet.
48. d) a munkacsoport/tanácsadó tevékenységéről az Elnökség felé havonta írásos beszámolót küld.
49. e) a munkacsoport/tanácsadó tevékenységét az Elnökség határozatban megszüntetheti.
50. f) az MNSZ elnöke tanácsadókat kérhet fel egy adott munka elvégzésére. (közhasznú szolgáltatás pld.: munkajogi tanácsadás stb.)

46.1 Nőpont Hálózat:

1. a) Az MNSZ partnerségi/együttműködési megállapodást köt jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezettel.
2. b) Az MNSZ-szel partnerségi/együttműködési megállapodást kötő szervezetek összessége Nőpont Hálózat.
3. c) Az MNSZ egy adott településen több társadalmi szervezettel is köthet együttműködést.
4. d) Az MNSZ-szel együttműködést kötő társadalmi szervezet nem szerez MNSZ tagsági viszonyt.
5. e) Az MNSZ Elnökségének határozatban kell megerősíteni az együttműködést, vagy megszűntetni.

Vezető tisztségviselők (Ptk. 3:5§, 3:20§, 3:22§, 3:23§, 3:24§, 3:25§, 3:77§, 3:78§, 3:79§, 3:80§)

47. A Szövetség vezető tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. A vezető tisztségviselőket a Közgyűlés 5 évre választja. A vezető tisztségviselők tisztségükben újraválaszthatók.

Elnök

48. A Szövetség elnöke:
49. a) ellátja a Szövetség képviseletét a hazai és nemzetközi fórumokon, a médiában,
50. b) gondoskodik a Szövetség programjáról, annak aktualizálásáról és végrehajtásáról,
51. c) vezeti és koordinálja, irányítja az elnökség munkáját,
52. d) összehívja a Közgyűlést és az elnökségi ülést,
53. e) intézkedik és dönt a Közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
54. f) ellenőrzi a kommunikáció tartalmi elemeit (honlap, hírlevél, fb stb.)
55. g) a banknál bejelentett módon önállóan aláírással rendelkezési és utalványozási jogot gyakorol a Szövetség bankszámlája felett,
56. h) az online bankingot és egyéb számlázási feladatokat önállóan vagy meghatalmazottja útján intézi,
57. i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség esetleges munkavállalói felett, meghatározza a munkavállalók munka- és feladatkörét,
58. j) önálló aláírási joggal polgári jogi, vagy közéleti, vagy gazdasági szerződést köt, és ellenőrzi a szerződésben foglaltak megvalósulást illetőleg eljár minden olyan ügyben, amelyet a Közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
59. k) koordinálja a kutatási- és ismeretterjesztési feladatokat.
60. l) elnökségi beszámoló készítése a Közgyűlésnek,
61. m) ellenőrzi a munkacsoportok és a Nőpontok működését.
62. Az elnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén meghatározott időre az alelnök vagy megbízott elnökségi tag helyettesíti.

Alelnök

50. A Szövetség alelnöke:
51. a) az Iroda irányításával gondoskodik a Szövetség ügyvitelének, adminisztratív munkájának ellátásáról, gondoskodik az infrastruktúra takarítási és egyéb hozzá kapcsolódó problémák megoldásáról,
52. b) szervezi a Szövetség munkáját az alapszabályban rögzített elveknek és céloknak megfelelően, koordinálja a munkacsoportok tevékenységét,
53. c) felelős a Szövetség gazdálkodásának átláthatóságáért,
54. d) előkészíti az elnök kérésének megfelelően a Közgyűlés összehívását és lefolytatásával kapcsolatos tevékenységeket, szervezéssel elősegíti a Közgyűlés zavartalan menetének lebonyolításában,
55. e) gondoskodik az elnökségi ülések előkészítéséről és rendszeres megtartásával kapcsolatos feladatokról,
56. f) gondoskodik a Szövetség belső információáramlásáról, az elnökségi munkáról a tagokat rendszeresen tájékoztatja,
57. g) vezeti a tagnyilvántartást, a tagnyilvántartásba vételről és a törlésről tájékoztatja az érintetteket,
58. h) elkészíti az MNSZ ügyviteli-, nyilvántartási szabályzatait (Számviteli politika, Pénzkezelési, Tűzvédelmi, Leltározási stb.)
59. i) eljár minden olyan ügyben, amelyet a Közgyűlés vagy az elnök a hatáskörébe utal.

Elnökségi tag

51. Az elnökségi tagok:
52. a) az elnök irányításával szervezi és irányítja a Szövetség ügyeit,
53. b) segíti az elnököt és az alelnököt feladataik ellátásában,
54. c) az alelnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén meghatározott időre helyettesíti,
55. d) belső munkamegosztás alapján – MNSZ SZMSZ – ellátják az általános, nemzetközi kapcsolatokkal, illetve gazdasági ügyekkel kapcsolatos teendőket, különös tekintettel az adománygyűjtésre,
56. e) eljár minden olyan ügyben, amelyet a Közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörükbe utal.

Vezető tisztség megszűnése (Ptk.3:25§)

52. A vezető tisztség megszűnik a tisztségviselő:
53. a) lemondásával,
54. b) Közgyűlés általi visszahívásával,
55. c) halálával.
56. A lemondás az elnökséghez benyújtott írásbeli nyilatkozat alapján történik legalább 15 napos beálló hatállyal. A vezető tisztség megszűnésétől számított 60 napon belül a Közgyűlés új vezető tisztségviselőt választ. Az időközben választott új vezető tisztségviselő megbízatása a már hivatalban lévő tisztségviselőkkel egyező időpontig szól.

A Szövetség irodája

54. A Szövetség ügyintéző, szervező, koordináló, végrehajtó, adminisztrációs feladatainak végrehajtására irodát működtet, amely az alelnök irányításával látja el feladatait.
55. Az iroda feladatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet az elnökség hagy jóvá.
56. Az iroda munkatársai felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Gazdálkodás

57. A Szövetség társadalmi szervezetként működik, és a gazdálkodik a Közgyűlés által meghatározott költségvetés keretei között.

Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök a banknál bejelentett módon egyedüli aláírással rendelkezési és utalványozási jogot gyakorol. Akadályoztatása esetén az Elnökség két tagja jogosult rendelkezési és utalványozási jogot gyakorolni.

A Szövetség bevétele:

1. a) tagdíjakból,
2. b) különféle támogatásokból, adományokból (Civil vhr. 5§.)
3. c) szolgáltatási bevételekből,
4. d) pályázatokon elnyert pénzeszközökből,
5. e) egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételből,
6. f) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevételből,
7. g) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevételekből,
8. h) a vállalkozási tevékenységből származó bevételből áll.

A Szövetség a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Szövetség belső rendjét szabályozó szervezeti és működési szabályzat keretei között önállóan gazdálkodik, kizárólag céljaival összhangban, azoknak alárendelve. A Szövetség céljainak megvalósítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célokra és tevékenységekre fordítja.

A végezhető tevékenységi körök:

18.21 Egyéb sokszorosítás

58.11 Könyvkiadás

58.19 Egyéb kiadás

59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása

63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.21 Pr, kommunikáció

70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

74.30 Fordítás, tolmácsolás

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos tevékenység

82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

82.30 Konferencia szervezése

85.51 Sport, szabadidős képzés

85.52 Kulturális képzés

85.59 M.n.s egyéb oktatás

85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

88.99 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

90.02 Előadó-művészeti kiegészítő tevékenység

90.03 Alkotóművészet

94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység

58. A tagdíj éves összege az egyéni tagoknak minimálisan 12.000 Ft/év, a jogi személyiségű társadalmi szervezeteknek minimálisan 20.000 Ft/év.

A tagdíjat legkésőbb tárgyév január 15-ig egy összegben a tagok kötelesek a Szövetség számlájára átutalni vagy a házipénztárba befizetni. A belépési nyilatkozat a tagdíj befizetési kötelezettséggel egyidejűleg válik belépési kérelemmé. (MNSZ Alapszabály 10. pontja)

59. Az MNSZ gazdálkodása során köteles az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit valamint a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit betartani.
60. A Szövetség nem közhasznú szervezet.
61. Az MNSZ vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
62. Az MNSZ gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíthatja.
63. A vezető szerv határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely évenként egytől emelkedő sorszám szerint, a határozat tartalmát, a határozathozatal időpontját és a szavazati arányokat tartalmazza.
64. A vezető szerv döntéseit az érintettekkel a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban közölni kell. Ha a vezető szerv döntése pályázatokkal kapcsolatos, akkor a döntést a saját honlapján kell közzétenni.
65. Az MNSZ működésének főbb adatait, szolgáltatásainak igénybe vételi módját kötelezően az OBH oldalán és saját honlapján is közzé teszi.
66. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően köteles befektetési szabályzatot elfogadni.
67. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
68. Jelen Alapszabályban a közhasznú szervezettek kapcsolatban nem szabályozott kérdésekben az MNSZ az 1997. évi CLVI. tv. és a 2011. évi CLXXV. tv., a 2005. évi LXXXVIII. tv., illetve a Ptk. 2013. évi V. tv., rendelkezéseit tartja irányadónak.

Záró rendelkezések (Ptk. 3:39§, 3:40§, 3:41§, 3:47§, 3:48§, 3:83§, 3:84§, 3:85§; Ectv. 9§, 10/C§)

69. pont A Szövetség megszűnése esetén – a más szövetséggel való egyesülés esetét kivéve – a Szövetség vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a Kelet- és Közép Európai Nőtudományi Intézet és Nőtörténeti Múzeum Alapítvány számára kell átadni. A vagyonátadásról illetve, ha nincs ilyen alapítvány – az alapítvány létrehozásáról, létrehozásáról a felszámolást kimondó Közgyűlés dönt, illetve megszűnés esetében a felszámoló rendelkezik.