Rólunk

A Magyar Nők Szövetsége politikai pártoktól független társadalmi szervezet. 1989-től tevékenykedik a nők jogainak és érdekeinek védelmében.

A Szövetség a nők által megfogalmazott problémák és a mindenkori döntéshozók közötti kapcsolat szerepét tölti be. Fellép minden olyan társadalmi megnyilvánulás ellen, amely nyíltan vagy burkoltan akadályozza a nők hivatásbeli vagy közéleti szerepvállalását. Támogatja a nők minél nagyobb arányú részvételét a közéletben. Álláspontja, hogy az Országgyűlésben el kell érni a 40%-os részvételt, illetve kiemelten fontosnak tartja a női érdekvédelem képviseletét ellátó országgyűlési képviselők megjelenését.

A Magyar Nők Szövetsége olyan foglalkoztatáspolitikát szorgalmaz, amely a nők számára sokszínű, rugalmas munkavállalási lehetőségeket biztosít.

Segíti a nők munkaerő-piaci arányának növelését, a munkaerő-piac igényeihez igazodó átfogó és minden nő számára elérhető átképzéseket, továbbtanulási lehetőségeket.

Szorgalmazza azon munkavállalási formákat, melyek segítenek összeegyeztetni az anya, család és karrier dilemmáját.

Társadalmi szervezetünk elítéli az erőszak mindenformáját és tiltakozik a nők elleni erőszak ellen. A Szövetség küldetése között kiemelten fontos, hogy a nők elleni bármely diszkrimináció ellen fellép.

A Magyar Nők Szövetsége sokszínű egészségügyi programjának célja, hogy a nők mind szellemi, mind testi létükkel harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel.

A MAGYAR NŐK SZÖVETSÉGE

Email: info@nokszovetsege.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Magyar Nők Szövetségének Alapszabálya

az eddigi módosításokkal egységes szerkezetben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései szerint hatályosítva, és a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján.

A Magyar Nők Szövetsége 1989. június 26-án alakult a tagok egybehangzó akarata alapján. Az Egyesület célja a nők érdekvédelme, a szakmai érdekképviselet kiterjedt és a mai napig kiterjed a különböző élethelyzetben lévő nők és családok védelmére.
A 2011. évi CLXXV. tv. 4§. (3) bekezdése alapján az egyesület szövetség.
Az Egyesületet 1989.08.29-én jogerősen bejegyezte a Fővárosi Bíróság, 7.Pk.60.297/1989/1. számon.

1. A szervezet neve: Magyar Nők Szövetsége (MNSZ)

2. Székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 124.

3. Jogállása: Jogi személyiséggel rendelkező közhasznú szervezet

4. Működési területre: Magyarország

5. A Magyar Nők Szövetsége tagjainak önkormányzati elven alapuló demokratikus, független és önkéntes társulása.

6. A Szövetség pecsétje: Körpecsét, szövege Magyar Nők Szövetsége szöveg egy négyágú csillagot ölel körül.

7. A Szövetség emblémája: Stilizált női fej, nyaki rész alatt Magyar Nők Szövetsége felirattal.

A Szövetség célja és feladata

Alaptörvény VIII. cikk 5. pontja és a XV. cikk 3. és 4 pontja.
2003. évi CXXV. törvény
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.
2013. évi V. tv. 2:42§,2:51§ az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről.
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 142/A § (1) bekezdése.
2011. évi CLXXXIX. tv. 13§.Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 13§., 23.§ (4) bek. 4., 5. és 18. pont, valamint (5) bek 11 és 12. pontja szerint.
Eütv. 38§.alapján hozzájárul a törvény 1. § foglalt állami feladathoz.
1997. évi CLIV. tv 144§ (1) és (2) bekezdése szerint,
az 1993. évi III. tv. 57.§ szerint,
1996. évi LIII. tv. 64. § (1) bekezdés szerint,
2011. évi CXC. tv. 2.§ (1) bek., 4§. (1) bek. alapján
az alapvető jogok biztosításáról szóló 2011. évi CXI. tv. 1.§ (2) bekezdés d. pontja.

A Szövetség megfelel az Ectv. 32.§-ban írtaknak, mivel olyan nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző civil szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

A társadalmi szervezet célja szerinti besorolása: szakmai, gazdasági érdekképviselet. A Kszt. 26§ c, pontja alapján 11. pont.

8. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról rendelkező 2011. évi CLXXV. törvény figyelembevételével az Egyesület céljának megvalósításához az alábbiakban felsorolt területeken a megjelölt jogszabályhelyek szerinti állami és önkormányzati közfeladatokhoz közvetve hozzájáruló, támogató közhasznú tevékenységeket folytat; amellyel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez: Az Ectv. 2.§ bekezdése 20. pont alapján az általa kifejtett közhasznú tevékenységek az alábbi közfeladatok ellátását szolgálják:

8.1 A Szövetség célja a nők társadalmi egyenjogúságának, esélyegyenlőségének a megvalósítása. A Szövetség képviseli a különböző életformákban élő nők és családok érdekeit. Fellép minden olyan társadalmi megnyilvánulás ellen, amely lebecsüli, nem ismeri el az anyaság értékét, amely nyíltan vagy burkoltan akadályozza a nők hivatásbeli és közéleti szerepvállalását.
8.2 Kezdeményezi és támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek elősegítik, hogy a nők a jelenleginél nagyobb hangsúllyal vegyenek részt hatalom gyakorlásában. Célja elérése érdekében szervezi tagságát és partneri együttműködésre a hasonló szándékú szervezetettel és magánszemélyekkel.
8.3 A Szövetség segíti tagságát jogai érvényesítésében. Figyelemmel kíséri a nők és a családok helyzetének változásait, elősegíti helyzetük javítását. A szaktudományok és saját elemzéseire építve feltárja és nyilvánosságra hozza a nők hátrányos megkülönböztetését és fellép azok megszüntetéséért.
8.4 Véleményével segíti a nőket érintő törvényjavaslatok megalkotását.
8.5 Kezdeményez, támogat, ellát olyan oktatási, kulturális, szociális, egészség- és környezetvédelmi, szabadidős programokat, tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a nők helyzetének javításához. A szövetség közreműködik abban, hogy az állami intézkedésekkel és társadalmi összefogással a nők egyenjogúsága mind teljesebbé váljék.
8.6. Feladata, hogy a nők társadalmi egyenlősége, a béke és szolidaritás eszméje alapján tartson fenn nemzetközi kapcsolatokat, nemzetközi szervezetekben és fórumokon képviselje a Szövetséget. Emberi és állampolgári jogok védelme.
8.7 Elősegíti, szervezi, biztosítja a nőtudományi kutatásokat és a nőmozgalmak fejlődésének bemutatását minél szélesebb társadalmi körben. Közhasznú feladatául tűzi ki a „A Közép –és Kelet európai Nőtörténeti Múzeum” létrehozását, felállítását, üzemeltetését.

8.8 Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Ectv. 34§ (1) bek. a, pontja.

8.9 Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Ectv.34§ (1) bek. b, pont

8.10 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Ectv. 34§ (1) bek. d, pont

8.11 Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. Ectv. 34§. (1) bek. a,pont

A Szövetség tagsága
(Ptk. 3:65§)

9. A Szövetség tagsága egyéni rendes tagokból, jogi személyiségű társadalmi szervezetből, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll. Egyéni tag csak nagykorú természetes személy lehet, valamint az a jogi személyiségű társadalmi szervezet (egyesület, alapítvány, szövetség, szakszervezet), aki illetve, amely azonosul a szövetség céljaival, elfogadja a szervezet alapszabályát, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
9.1 Pártoló tag lehet természetes illetve jogi személy, akinek/amelynek tevékenysége közel áll az MNSZ célkitűzéseihez és támogatja a szövetséget.
Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja.
9.2 Az egyéni illetve a jogi személyiségű társadalmi szervezet tagfelvételi kérelmét az elnökség bírálja el. Az egyéni, illetve jogi személyiségű társadalmi szervezet tagjai nem nyerik el automatikusan az MNSZ egyéni rendes tagságát, amennyiben a rendes tagsági viszony létrehozása során etikai, illetve más egyéb kizáró ok áll fenn.

A tagsági viszony keletkezése
(Ptk. 3:67§)

10. A Szövetségbe való belépés az elnökséghez címzett kérelemmel történik, amelynek tartalmaznia szükséges a szervezetben végzendő minimum hat hónapos társadalmi munkát, feladatvállalást, annak megvalósítási tervét stb.
10.1 A Szövetség elnöksége a kérelem beadásától számított soron következő elnökségi ülésen a kérelmet elbírája, a kérelmezőt írásban értesíti döntéséről.
10.2 A Szövetség elnöksége a kérelmező feladatvállalását minden esetben írásban rögzíti, a kérelmező elvégzett társadalmi munkájáról munkaértékelést készít, és az értékelést követően dönt a tagfelvételi kérelemről.
10.3 A tagfelvételt kérelmező 2 rendes tag ajánlásával kitölti a belépési nyilatkozatot, azzal egy időben befizeti a tagdíjat.
10.4 A Szövetség elnöksége a 10.3 pontban teljesített felvételi feltételek teljesítése időpontjától számított soron következő elnökségi ülésen hoz határozatot a tagfelvételről. Az elnökség vagy elnök a határozatáról írásban értesíti a belépőt. Az elutasító határozat ellen a tag jogorvoslatért a Közgyűléshez fordulhat. A Szövetség tagságáról a Szövetség irodája nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba történt bejegyzésről és törlésről a tagot értesíteni kell. Az egyesület ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános. /2011. évi CLXXV. tv.15§. (3) bekezdése alapján/

A tagsági viszony megszüntetése
(Ptk.3:68§, 3:69§, 3:70§)

11. A tagság megszűnik

a) a természetes személy tag halálával, illetőleg a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
b) a kilépés írásbeli bejelentésével, amelyet az elnökséghez kell eljuttatni. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
c) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, ha a tag az MNSZ céljával, szellemiségével (valamely szabályzatát megsérti) vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, illetve az Alapszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a vállalt feladatairól nem számol be, illetve nem végzi el, illetve a tagsághoz kötött feltételeknek nem felel meg, különösen, ha tagdíjhátralékát nem rendezi.
d) az a tag, aki a Szövetség tevékenységében, munkájában az előző évben bizonyíthatóan nem működött közre, érdemben nem vett részt, rendes tagsági viszonya törölhető. A tagsági viszony évenkénti meghosszabbítása nem jár automatikusan.
e) leváltható és kizárható az a tag, vezető tisztségviselő, vagy az elnök által megbízott munkacsoport vezető, aki az Alapszabály alapján és a hatályos MNSZ SZMSZ szerint vezetői feladatait érdemben, és tényekkel nem tudja bizonyítani, vállalt feladatait nem látta el, aki az MNSZ működését veszélyeztette (gazdasági károkozás, nagy nyilvánosság előtti rágalmazás stb.).
f) leváltható és kizárható az a tag, akit a Felügyelő Bizottság, vagy az MNSZ Közgyűlés az MNSZ működési tevékenységének akadályoztatásában vétkesnek talál.
g) ha az MNSZ megszűnik.

11.1 A kizárásról az elnökség is dönthet. Az elnök javaslatára az elnökség vagy a Felügyelő Bizottság is lefolytathatja a jogi és etikai ügyet, illetve a kizárás, nyilvántartásból való törlés ügymenetelét. A döntésről és a nyilvántartásból való törlésről írásbeli értesítést kell küldeni a kizárt tagnak azzal, hogy a kizárás ellen – kivéve a tagdíj nem fizetése esetén – jogorvoslati kérelemmel az MNSZ Közgyűléséhez fordulhat.
11.2 A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
a) az elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 8 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
b) fellebbezés esetén a Közgyűlés kizárást helybenhagyó határozatának meghozatalával.
11.3 A tagsági jogviszony felmondható, ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
11.4 A tagsági viszony felmondásáról a Közgyűlés dönt.

Pártoló tagság
(Ectv. 4.§)

12. A Szövetségnek bármely természetes és jogi személy pártoló tagja lehet, ha az elnökségnek írásban bejelenti szándékát, hogy az MNSZ-t anyagilag (min. évi 50 ezer Ft összegben) támogatja. A pártoló tag által felajánlott támogatást az elnökséggel kötött írásbeli megállapodásban rögzíteni szükséges. A pártoló természetes személy tag és a pártoló jogi személy képviselője útján elnöki meghívásra tanácskozási joggal részt vehet az MNSZ Közgyűlésén, de szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható.

Tiszteletbeli tagság

13. Az elnökség az arra érdemes személyt a Szövetség tiszteletbeli tagjává nyilváníthatja, ha a Szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet fejt ki. A tiszteletbeli tag lehet továbbá a Szövetség volt tisztségviselője. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség Közgyűlésén, de szavazati joga nincs.
A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az MNSZ céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
A tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy az érintett személyt a Közgyűlésen meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

Örökös és tiszteletbeli tisztség

14. A Közgyűlés a Szövetség alapító-elnökét, dr. Asbótné Thorma Juditot örökös és tiszteletbeli elnöknek, Dushek Lajosnét tiszteletbeli elnöknek nyilvánítja.

A tagok jogai és kötelezettségei
(Ptk. 3:23§, 3:65§, 3:66§)

15. A tagok részt vesznek a Szövetség munkájában és tevékenységükkel hozzájárulnak programjának és Alapszabályában meghatározott feladatok teljesítéséhez. A nem természetes személy tagok jogaikat, ill. kötelezettségeiket csak képviselőik útján gyakorolhatják, ill. teljesíthetik.

16. A tagok jogai:

A Szövetség rendes tagja jogosult:

a) részt venni a Szövetség rendezvényein, kezdeményezni egyes társadalmi kérdések megvitatását,
b) a természetes személy tag személyesen, a jogi személyiségű társadalmi szervezeti tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,
c) csak a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a jogi személyiségű társadalmi szervezeti tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg a Szövetség tisztségviselőit,
d) szavazati jogát csak az gyakorolhatja, akinek nincs tagdíj elmaradása.

17. A tagok kötelességei:

A Szövetség tagja köteles:

a) a Szövetség alapszabályát és belső szabályzatait valamint a Szövetség szervei által hozott határozatokat megtartani,
b) Szövetség célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,
c) Szövetség közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
d) a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.
e) a Szövetség tevékenységét az alapszabály szerinti céljának eléréséhez igazolt társadalmi munkával, vagy anyagi hozzájárulással támogatni.

A Szövetség vezetőszervei és vezető tisztségviselői
(Ptk. 3:77§, 3:26§)

18. A Szövetség vezetőszervei:

– Közgyűlés
– Elnökség
– Felügyelő bizottság
– Munkacsoportok

A Szövetség vezető tisztségviselői:

– Elnök
– Alelnök
– Elnökségi tagok
– Felügyelő bizottság elnöke
– Felügyelő bizottság tagjai

A közgyűlés
(Ptk. 3:17§, 3:19§, 3:20§, 3:72§, 3.73§, 3:76§, 3:81§)

19. A Közgyűlés az MNSZ tagjainak összessége, a Szövetség legfőbb döntéshozó szerve.

20. A Közgyűlésen a Szövetség minden tagja részt vehet. A Közgyűlésen szavazati jogukat az egyéni tagok személyesen, a jogi személyiségű társadalmi szervetek törvényes képviselőjük útján gyakorolják. A pártoló tagok, önkéntes tagok és a tiszteletbeli tagok csak elnöki meghívás alapján tanácskozási joggal vehetnek részt.

21. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

22. A Közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált rendes tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A Közgyűlés nyilvános, ha csak a Közgyűlés minősített szavazati többséggel zárttá nem nyilvánítja. A közgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja, amennyiben a Szövetség működése veszélybe kerül.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

23. Minden egyéni és jogi személyiségű társadalmi szervezeti tagot a Közgyűlésen egy szavazat illet meg. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve azokban a döntésekben, ahol az Alapszabály rendelkezése alapján a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének igenlő szavazata szükséges. A tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

24. A Közgyűlés tisztségviselőiről, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők, továbbá a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

25. Rendkívüli Közgyűlés összehívását a Felügyelő Bizottság elnöke vagy a Szövetség elnöke indítványozására lehet kezdeményezni, és – a javasolt napirendi megjelölésével – össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok legalább fele a javasolt napirend megjelölésével indítványozza. Rendkívüli Közgyűlés összehívására és lefolytatására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a rendes Közgyűlésre vonatkoznak.

26. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
b) a Szövetség programjának meghatározása,
c) az elnökségbe és a felügyelő bizottságba tagok megválasztása, beszámoltatása,
visszahívása, díjazásának megállapítása
d) döntés a szövetség gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról,
e) a tagdíjak megállapítása és módosítása,
f) a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása,
g) más szervezetekkel való egyesülés kimondása,
h) a szövetség feloszlásának kimondása,
i) az éves közhasznúsági jelentés elfogadása,
j) az elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az elnök az egyesülettel
munkaviszonyban áll,
k) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesületi vezető
tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt,
l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a
felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények
érvényesítéséről való döntés,
m) az egyesületi vagyon eladása, átruházása, felhasználásának döntése.

27. A közgyűlés határozatait a szavazati joggal rendelkezők nyílt szavazásával, egyszerű szótöbbséggel hozza.

a) Titkos szavazást kell elrendelni a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásakor, valamint abban az esetben, ha azt a Közgyűlés szavazati jogú tagjainak legalább egynegyede kívánja.
b) Az Alapszabály és a program módosításához a szavazati joggal rendelkező résztvevők több mint felének szavazata szükséges.
c) A Szövetség feloszlásának kimondásához a szavazati jogú tagok több mint felének titkos szavazata szükséges.
d) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az Egyesület az éves beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. CLXXXI. törvény rendelkezései szerint nyilvánosan közzéteszi.
e) A levezető elnök, a jegyzőkönyvezető, a szavazatszámlálók személyének megválasztásáról a Közgyűlés az Elnök javaslatára az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
i) A Közgyűlés üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés berekesztésekor két jelenlévő, szavazati joggal rendelkező egyesületi tag aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül az Elnökség irodájában megtekinthető a tagoknak, arról térítés ellenében másolat kérhető. (Ptk.3:23§)
j) Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolja. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a tag:
1. akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

k) Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A szervezet működésével kapcsolatos iratokba – különös tekintettel a közhasznúsági jelentésre – a tag betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. A betekintés lehetőségét az Egyesület Elnöksége biztosítja az érdeklődő tag részére munkanapokon előre egyeztetett időpontban, az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. (Ptk.3:23§)
m) Egyes sürgősségi esetekben, ügyekben az Elnök vagy az Felügyelő Bizottság Elnöke kezdeményezheti a határozathozatalt ülés tartása nélkül. A tagok számára megküldésre kiküldött kezdeményezésre legalább 8 napos határidőt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék a kezdeményezőnek. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatott megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követően a szavazás eredményét az elnökség közli a tagokkal.

Az elnökség
(Ptk.3:5§, 3:20§, 3:22§, 3:23§, 3:25§, 3:77§, 3:78§, 3:79§, 3:80§)

28. A Közgyűlés a Szövetség tagjai közül 5 éves időtartamra 3-7 fős elnökséget választ. Az elnökséget az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok alkotják.

29. Az elnökség a Közgyűlés ülései közötti időszakban a Szövetség testületi irányító szerve, önálló döntési jogkörrel bíró, operatív, koordináló szerv.

30. Az elnökség főbb feladatai:

a) gondoskodik a Közgyűlés döntéseinek végrehajtásáról,
b) dönt a tagfelvételről és a kizárási ügyekben, ellátja a pártoló és a tiszteletbeli tagsággal
kapcsolatos teendőket,
c) nőket, családokat érintő kérdésekben önállóan, vagy felkérésre elemzéseket,
ajánlásokat, javaslatokat készít, jogszabályokat véleményez, aktuális kérdésekben
nyilatkozatokat tesz közre. A Szövetség tagjai nevében fellép a nők hátrányos
megkülönböztetése ellen,
d) összehívja és előkészíti a Közgyűlést,
e) jóváhagyja a gazdálkodás ügyrendjét,
f) jóváhagyja az iroda szervezeti- és működési szabályzatát, pénz-, befektetési- és
iratkezelési szabályzatát, stb.
g) beterjeszti a Közgyűlés elé a Szövetség évi költségvetését,
h) koordinálja a Szövetség nemzetközi kapcsolatait.
i) az etikai szabályok elfogadása,
j) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki
beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési
határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
k) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés
elé terjesztése,
l) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe,
m) jóváhagyja a Szövetség 15 millió Ft-ot meg nem haladó értékű polgári jogi
szerződéseit,
n) őrködik az adatvédelmi jogszabályok betartása felett és szükség esetén megteszi a
szükséges intézkedéseket (figyelmeztetés, kizárás, feljelentés, perindítás).
o) az egyesület tisztségviselőinek megbízási szerződéséről vagy tiszteletdíj szerint járó
díjazásáról a Közgyűlés dönt.
p) egyes sürgősségi esetekben, ügyekben az elnök kezdeményezheti a határozathozatalt
ülés tartása nélkül. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi
szavazatott megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő
elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követően a szavazás eredményét az
elnök közli az elnökségi tagokkal.

31. Az elnökséget az elnök meghívó útján hívja össze. A meghívó kiküldése és az ülés között legalább 8 napnak kell lennie. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

32. Az elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni. A megismételt szavazáskor fennálló szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

33. Az elnökség szakértőt vagy szakértői csoportokat bízhat meg, állandó, vagy eseti jelleggel munkacsoportokat hozhat létre.

34. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tart ülést. Ülésein az elnökség tagjai mellett tanácskozási joggal a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az elnök által meghívottak vesznek részt.

35. Az elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. Az elnökség ülései általában nyilvánosak, de indokolt esetben (személyi kérdésekkel, vagy egyes napirendi pontok témájával összefüggésben) az elnökség zárt ülést rendelhet el.

36. Az elnökség döntéseiről készült jegyzőkönyvbe, emlékeztetőbe – a Szövetség irodájában – a Szövetség minden tagjának joga van betekinteni.

37. Rendkívüli elnökségi ülés összehívását legalább az elnökség felének elnökségi tagjai, a felügyelő bizottság elnöke, vagy a Szövetség elnöke indítványozására lehet kezdeményezni, és – a javasolt napirend megjelölésével – össze kell hívni. A rendkívüli elnökségi ülésre a rendes ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Szövetség képviselete és jegyzése
(Ptk. 3:29§)

38. A Szövetség törvényes képviseletét a vezető tisztségviselők közül az elnök önállóan, míg az elnökségi tagok együttesen látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

39. A Szövetség jegyzése úgy történik, hogy az egyesület nevéhez az elnök önállóan, az elnökségi tagok együttesen csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány szerint.
Az egyesület elnöke: Alföldi Andrea. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Felügyelő bizottság
(Ptk.3:26§, 3:26§, 3:28§)

40. A felügyelő bizottság elnökből és 2 tagból áll, akiket a Közgyűlés titkos szavazással 5 évre választ. A felügyelő bizottság feladata, hogy őrködjék a Szövetség szervezeti és alapszabályszerű működésének és pénzügyi gazdálkodás rendjének megtartásán. Működéséért a Közgyűlésnek felel. A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

41. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai nem lehetnek:
a) az elnökség tagjai, illetve nem lehetnek a Szövetség alkalmazottai.
b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült;
c) akit a felügyelő bizottsági tagsági foglalkozástól jogerős bírósági ítélettel eltiltottak,
d) akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben jogerős bírósági ítélettel korlátozták,
e) aki az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,
f) aki az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.

42. A felügyelő bizottság tagjait betekintési jog illeti meg a Szövetség valamennyi iratába.

43. A felügyelő bizottság ellenőrzi a Szövetség vagyonkezelését, az éves költségvetés végrehajtását. Évente jelentést tesz a Közgyűlésnek a Szövetség gazdálkodásáról, tapasztalatairól. A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az MNSZ működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
b) az MNSZ tisztségviselőinek vagy tagjai jogi felelősségét megalapozó tény merült fel.
c) etikai eljárást folytat le, amennyiben az elnökség tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel.
d) a lefolytatott vizsgálat FB határozat alapján vezető tisztségviselők visszahívását kezdeményezhet, tag kizárást stb. a közgyűlésnek.

44. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az elnökségi ülésen állandó meghívottakként, tanácskozási joggal vesznek részt.

Munkacsoportok

45. A munkacsoportok a Szövetség véleményező, javaslattevő, szakértői munkaszervezetei, amelyeket – állandó vagy eseti feladatok ellátására – az elnökség hoz létre, és szűntet meg: tevékenysége nem lehet ellentétes az Egyesület céljaival.
a)egy adott munkaterületre, feladatra jönnek létre egy Elnökségi tag vezetésével.
b)a munkacsoport tagja lehet MNSZ tagsági viszonnyal nem rendelkező személy is, szakmai tanácsadó stb., mely titoktartási kötelezettséget kell, hogy vállaljon, mely előírja a taghelytállási kötelezettségét.(szabályzatok aláírása is)
c)a munkacsoport/tanácsadó önálló nyilvánosság előtti megjelenést nem tehet.
d)a munkacsoport/tanácsadó tevékenységéről az Elnökség felé havonta írásos beszámolót küld.
e)a munkacsoport/tanácsadó tevékenységét az Elnökség határozatban megszüntetheti.
f)az MNSZ elnöke tanácsadókat kérhet fel egy adott munka elvégzésére. (közhasznú szolgáltatás pld.:munkajogi tanácsadás stb.)

46.1 Nőpont Hálózat:
a)Az MNSZ partnerségi/együttműködési megállapodást köt jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezettel.
b)Az MNSZ-szel partnerségi/együttműködési megállapodást kötő szervezetek összessége Nőpont Hálózat.
c)Az MNSZ egy adott településen több társadalmi szervezettel is köthet együttműködést.
d)Az MNSZ-szel együttműködést kötő társadalmi szervezet nem szerez MNSZ tagsági viszonyt.
e)Az MNSZ Elnökségének határozatban kell megerősíteni az együttműködést, vagy megszűntetni.

Vezető tisztségviselők
(Ptk.3:5§, 3:20§, 3:22§, 3:23§, 3:25§, 3:77§, 3:78§, 3:79§, 3:80§)

47. A Szövetség vezető tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. A vezető tisztségviselőket a Közgyűlés 5 évre választja. A vezető tisztségviselők tisztségükben újraválaszthatók.

Elnök

48. A Szövetség elnöke:

a) ellátja a Szövetség képviseletét a hazai és nemzetközi fórumokon, a médiában,
b) gondoskodik a Szövetség programjáról, annak aktualizálásáról és végrehajtásáról,
c) vezeti és koordinálja, irányítja az elnökség munkáját,
d) összehívja a Közgyűlést és az elnökségi ülést,
e) intézkedik és dönt a Közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,
f) ellenőrzi a kommunikáció tartalmi elemeit (honlap, hírlevél, fb stb.)
g) a banknál bejelentett módon önállóan aláírással rendelkezési és utalványozási jogot gyakorol a Szövetség bankszámlája felett,
h) az online bankingot és egyéb számlázási feladatokat önállóan vagy meghatalmazottja útján intézi,
i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség esetleges munkavállalói felett, meghatározza a munkavállalók munka- és feladatkörét,
j) önálló aláírási joggal polgári jogi, vagy közéleti, vagy gazdasági szerződést köt, és ellenőrzi a szerződésben foglaltak megvalósulást illetőleg eljár minden olyan ügyben, amelyet a Közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
k) koordinálja a kutatási- és ismeretterjesztési feladatokat.
l) elnökségi beszámoló készítése a Közgyűlésnek,
m) ellenőrzi a munkacsoportok és a Nőpontok működését.

49. Az elnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén meghatározott időre az alelnök vagy megbízott elnökségi tag helyettesíti.

Alelnök

50. A Szövetség alelnöke:
a) az Iroda irányításával gondoskodik a Szövetség ügyvitelének, adminisztratív munkájának ellátásáról, gondoskodik az infrastruktúra takarítási és egyéb hozzá kapcsolódó problémák megoldásáról,
b) szervezi a Szövetség munkáját az alapszabályban rögzített elveknek és céloknak megfelelően, koordinálja a munkacsoportok tevékenységét,
c) felelős a Szövetség gazdálkodásának átláthatóságáért,
d) előkészíti az elnök kérésének megfelelően a Közgyűlés összehívását és lefolytatásával kapcsolatos tevékenységeket, szervezéssel elősegíti a Közgyűlés zavartalan menetének lebonyolításában,
e) gondoskodik az elnökségi ülések előkészítéséről és rendszeres megtartásával kapcsolatos feladatokról,
f) gondoskodik a Szövetség belső információáramlásáról, az elnökségi munkáról a tagokat rendszeresen tájékoztatja,
g) vezeti a tagnyilvántartást, a tagnyilvántartásba vételről és a törlésről tájékoztatja az érintetteket,
h) elkészíti az MNSZ ügyviteli-, nyilvántartási szabályzatait (Számviteli politika, Pénzkezelési, Tűzvédelmi, Leltározási stb.)
i) eljár minden olyan ügyben, amelyet a Közgyűlés vagy az elnök a hatáskörébe utal.

Elnökségi tag

51. Az elnökségi tagok:

a) az elnök irányításával szervezi és irányítja a Szövetség ügyeit,
b) segíti az elnököt és az alelnököt feladataik ellátásában,
c) az alelnök tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén meghatározott időre helyettesíti,
d) belső munkamegosztás alapján – MNSZ SZMSZ – ellátják az általános, nemzetközi kapcsolatokkal, illetve gazdasági ügyekkel kapcsolatos teendőket, különös tekintettel az adománygyűjtésre,
e) eljár minden olyan ügyben, amelyet a Közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörükbe utal.

Vezető tisztség megszűnése
(Ptk.3:25§)

52. A vezető tisztség megszűnik a tisztségviselő:

a) lemondásával,
b) Közgyűlés általi visszahívásával,
c) halálával.

53. A lemondás az elnökséghez benyújtott írásbeli nyilatkozat alapján történik legalább 15 napos beálló hatállyal. A vezető tisztség megszűnésétől számított 60 napon belül a Közgyűlés új vezető tisztségviselőt választ. Az időközben választott új vezető tisztségviselő megbízatása a már hivatalban lévő tisztségviselőkkel egyező időpontig szól.

A Szövetség irodája

54. A Szövetség ügyintéző, szervező, koordináló, végrehajtó, adminisztrációs feladatainak végrehajtására irodát működtet, amely az alelnök irányításával látja el feladatait.

55. Az iroda feladatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet az elnökség hagy jóvá.

56. Az iroda munkatársai felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Gazdálkodás

57. A Szövetség közhasznú társadalmi szervezetként működik, és a gazdálkodik a Közgyűlés által meghatározott költségvetés keretei között.
Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök a banknál bejelentett módon egyedüli aláírással rendelkezési és utalványozási jogot gyakorol. Akadályoztatása esetén az Elnökség két tagja jogosult rendelkezési és utalványozási jogot gyakorolni.

A Szövetség bevétele:
a) tagdíjakból,
b) különféle támogatásokból, adományokból (Civil vhr. 5§.)
c) szolgáltatási bevételekből, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételekből,
d) pályázatokon elnyert pénzeszközökből,
e) egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételből,
f) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevételből,
g) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevételekből,
h) a vállalkozási tevékenységből származó bevételből áll.

A Szövetség a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Szövetség belső rendjét szabályozó szervezeti és működési szabályzat keretei között önállóan gazdálkodik, kizárólag céljaival összhangban, azoknak alárendelve. A Szövetség céljainak megvalósítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célokra és tevékenységekre fordítja.
A Szövetség gazdasági- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
A végezhető tevékenységi körök:

18.21 Egyéb sokszorosítás
58.11 Könyvkiadás
58.19 Egyéb kiadás
59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása
63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
70.21 Pr, kommunikáció
70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
74.30 Fordítás, tolmácsolás
74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos tevékenység
82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás
82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
82.30 Konferencia szervezése
85.51 Sport, szabadidős képzés
85.52 Kulturális képzés
85.59 M.n.s egyéb oktatás
85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység
88.99 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
90.02 Előadó-művészeti kiegészítő tevékenység
90.03 Alkotóművészet
94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység

58. A tagdíj éves összege az egyéni tagoknak minimálisan 12.000 Ft/év, a jogi személyiségű társadalmi szervezeteknek minimálisan 20.000 Ft/év.
A tagdíjat legkésőbb tárgyév január 15-ig egy összegben a tagok kötelesek a Szövetség számlájára átutalni vagy a házipénztárba befizetni. A belépési nyilatkozat a tagdíj befizetési kötelezettséggel egyidejűleg válik belépési kérelemmé. (MNSZ Alapszabály 10.pontja)
59. Az MNSZ gazdálkodása során köteles az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit valamint a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseit betartani.

Közhasznúsági rendelkezések

(Ectv. 32.§, (4) a, pontja, (5) c, pontja alapján; 47§, 49§)

2011.évi CLXXV. tv. 32.§ (1) pontja alapján illetve (3) pontja szerint,
A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

60. Az MNSZ közhasznú szervezet.

61. Az MNSZ az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) 11. és 12. pontjának megfelelő közhasznú tevékenységet folytat, amelynek célja a nők társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, és az emberi és állampolgári jogokon belül, a nők jogainak védelme. Az MNSZ nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

62. Az MNSZ vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

63. Az MNSZ gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíthatja.

64. Az MNSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújthat.

65. Az MNSZ közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait saját honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.

66. Az MNSZ köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg az 1997. évi CLVI. tv. 19. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal éves közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

Összeférhetetlenségi szabály
(az Ectv. 38.§ (1)-(3) bek. és 39.§ (1), (2) bek.)

67.A közhasznúságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Ectv. 38.§ (1)-(3) bekezdése és 39.§ (1), (2) bekezdése tartalmazza. Ezek a következők:
38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

68. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy, akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzeli szolgáltatás.

69. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásában részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az MNSZ által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatást,
d) az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

70. A vezető szerv határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely évenként egytől emelkedő sorszám szerint, a határozat tartalmát, a határozathozatal időpontját és a szavazati arányokat tartalmazza.

71. A vezető szerv döntéseit az érintettekkel a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban közölni kell. Ha a vezető szerv döntése pályázatokkal kapcsolatos, akkor a döntést a saját honlapján kell közzétenni.

72. A közhasznú szervezet tevékenységével összefüggésben keletkezet iratok a tagok számára nyilvánosak. Az iratbetekintést megelőzően 15 nappal az elnöknek címezve be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a betekintés okát, tárgyát és időszakát.

73. A közhasznú szervezet éves jelentésébe a tagok közül bárki betekinthet, ill. saját költségére másolatot készíthet.

74. A vezető szervek üléséről felvett jegyzőkönyvbe az elfogadott és elutasított pályázatokat tartalmazó kivonataiba a tagok közül bárki betekinthet, ezekről azonban nem készíthet másolatot. Az iratbetekintést megelőzően 15 nappal írásban az elnöknek címezve be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a betekintés okát, tárgyát és időszakát.

75. Az MNSZ működésének főbb adatait, szolgáltatásainak igénybe vételi módját és az éves közhasznúsági jelentését saját honlapján is közzé teszi.

76. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően köteles befektetési szabályzatot elfogadni.

77. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

78. Jelen Alapszabályban a közhasznú szervezettek kapcsolatban nem szabályozott kérdésekben az MNSZ az 1997. évi CLVI. tv. és a 2011. évi CLXXV. tv., a 2005.évi LXXXVIII. tv., illetve a Ptk. 2013. évi V. tv., rendelkezéseit tartja irányadónak.

Zárórendelkezések
(Ptk.3:39§, 3:40§, 3:41§, 3:48§, 3:83§, 3:84§; Ectv. 9§, 10/C§)

79. A Szövetség megszűnése esetén – a más szövetséggel való egyesülés esetét kivéve – a Szövetség vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a Közép- Kelet európai Nőtörténeti Múzeum Alapítvány számára kell átadni. A vagyonátadásról, illetve, ha nincs ilyen alapítvány – az alapítvány létrehozásáról a felszámolást kimondó Közgyűlés dönt, ill. feloszlás esetében a felszámoló rendelkezik.

A bejegyzés kategóriája: Mangunkról, Rólunk
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.