Széchenyi 2020 – Társadalmi ajánlások
Várjuk véleményét, javaslatát írásban a horizontális követelmények érvényesítésének részletes szabályairól szóló dokumentumhoz 2015. december 10-ig az info@nokszovetsege.hu címre.
2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelyek operatív programok keretében valósulnak meg. A programok végrehajtásának és célkitűzéseinek irányába tett előrehaladás felülvizsgálata érdekében a 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján monitoring bizottságok kerültek felállításra.
A 272/2014 (XI.5) számú Kormányrendelet 29.§ (4) alapján az operatív programok monitoring bizottságaiba az irányító hatóság felkérésére szavazati joggal rendelkező civil és nem kormányzati szervezetek kerültek be, így a Magyar Nők Szövetsége is, amely az operatív program horizontális céljaival összefüggő tevékenységet ellenőrzi, vagyis a nemek közötti egyenlőség megvalósítását.
A Magyar Nők Szövetsége elkötelezett a női civil szervezetek minél nagyobb arányú partnerségi szerepében a pályázatoknál, és kiemelten kezeli a női vállalkozások versenyképességi kérdését. Azok az egyedi értékek, melyek több évtizeden át periférikusan szerepeltek, azok a nőinek nevezett képességek, mint a jó szervezőképesség, precizitás, empátia, szorgalom, alacsony irreális kockázat, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők által vezetett szervezetek hatékonyan és stabilabban működjenek, mint mások.
TERVEZET AJÁNLÁS
A horizontális elvek és politikák a kohéziós célrendszer részét képezik, csakúgy, mint például az EU 2020 stratégia célkitűzés alapján meghatározott fejlesztési célok. A horizontális követelmények sajátossága, hogy gyakran valamilyen nem kívánt hatás elkerülését, megelőzését szolgálják a fejlesztés társadalmi, gazdasági, természeti környezetében. Ezek sikeres teljesülésére vonatkozó adatok, információk nem olvashatók ki a projekt szakmai-műszaki dokumentációjából, mint például a megépített út hossza, vagy a képzésben részt vett személyek száma, hanem célzott intézkedések keretében kell arról gondoskodni, hogy az ilyen nem szándékolt hatásokat a fejlesztés elkerülje, csökkentse, kompenzálja, vagy legalább dokumentálja, és tegye nyilvánossá.
A 2014-2020időszakban kiemelten kezelt horizontális célkitűzések és intézkedések:
– A nők és férfiak egyenlőségének biztosítása.
A program végrehajtásának valamennyi szintjén és szakaszában elő kell segíteni a nők és férfiak közti egyenlőség érvényesülését. Aktívan támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz valóhozzáférést.
Elő kell segíteni a programozásnál, a projektkiválasztásnál és a fejlesztések végrehajtásakor a társadalmi nemek közötti egyenlőség megteremtését. Ennek alapvetőmódja a hátrányos megkülönböztetés elkerülése, az esélyteremtés eszközrendszerének alkalmazása és a demográfiai kihívás kezelése.
A végrehajtás során kiemelt figyelmet kell szentelni:
• a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre a foglalkoztatási, szociális, egészségügyi, közlekedési, oktatási és képzési szolgáltatásokban, a közkincsekhez, közjavakhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben a nők gazdasági függetlenségének, illetve vállalkozóvá válásának előmozdítására;
• kisgyermeket nevelő nőkkel szembeni foglalkoztatási diszkrimináció csökkentésére; a munkahelyek családbaráttá tételére, atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, munkakör-megosztás, távmunka) és rugalmas munkaszervezési módok alkalmazására a kisgyermekes szülők számára;
• a nők esélyegyenlőségére a munkáért járó javadalmazásban: munkaerő-piaci bérkülönbözőségek, egyenlőtlenség, diszkrimináció csökkentése (melynek hatása van a későbbi nyugdíjak összegére is);
• a szervezetek vezetésében a nemek közti arányok kiegyensúlyozottságára;
• a férfiak esélyegyenlőségének előmozdítására a családtámogatási ellátások igénybevétele (apasági szabadság, GYES, GYET), és a családon belüli egyenlőbb munkamegosztás terén.
Külön figyelmet szükséges fordítani a roma, a kisgyermeket nevelő vagy több gyermekes, az 50 év feletti, inaktív vagy migráns nőkre, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre.
Az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló projektek tekintetében adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn a 1304/2013 EU rendelet I. melléklete, illetve a fiatalok foglalkoztatására irányuló európai uniós kezdeményezés (YEI) esetén a Rendelet II. melléklete szerint.
A felhívásokban előírható esélyegyenlőségi intézkedések:
• nők bevonása férfiak által dominált szakterületekre, kiemelten:K+F területén; férfiak bevonása nők által dominált szakterületekre,
• rugalmas munkaidő-szervezés, vagy csúsztatható munkakezdés lehetőségének megadása férfiak és nők számára egyaránt,
• GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás,
• vállalati, szervezeti gyermekintézmények kialakítása, fenntartása,
• vállalkozásfejlesztés vagy szervezetfejlesztés esetén speciális figyelmet fordít a nők vezette szervezetekre, vagy kifejezetten a nők igényeire specializált vállalkozásokra, szervezettekre.
(a lista bővíthető)
Horizontális szabályok kerülnek kialakításra a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az esélyegyenlőség elősegítésének, a hátrányos megkülönböztetésből fakadó hátrányok társadalmi szintű csökkentésére (faji vagy etnikai származás, fogyatékosság, életkori, vagy szexuális irányultság), a társadalmi szintű esélyteremtésére. Ezen elvek és politikák kialakítását szakmai civil szervezetek végzik.