Meghívó!
A nőnap nem csupán arról szól, hogy a férfiak virággal kedveskednek a gyengébb nem képviselőinek, hanem arról is, hogy a hölgyek kerülnek a figyelem középpontjába. Éppen ezért ezen a napon lehetőség nyílik arra, hogy a nőket érintő fontos, aktuális kérdésekről is szó essék: a Magyar Nőszövetség székházában (1062 Budapest Andrássy út 124.)
március 8-án 16 órakor
egy különleges beszélgetésre kerül sor, amire a sajtó munkatársait és minden érdeklődőt szeretettel várunk. Demcsák Zsuzsa, Viola Szandra és Pataki Éva mondják el tapasztalataikat a nőiségről és a XXI. századi nőket leginkább érintő kérdésekről. Arról például, hogyan változtak meg a női szerepek a családban, hogy viszonyulnak a nők a saját testükhöz, hogyan bánnak a férfiak a női testtel, milyen a nők médiában betöltött szerepe, milyenek az érvényesülési lehetőségeik, és hogyan előzhető meg a nőkkel szembeni erőszak. A három ismert hölgy saját tapasztalatait és megoldási javaslatait osztja meg az érdeklődőkkel egy igazán izgalmasnak ígérkező beszélgetés keretében.
Demcsák Zsuzsa a TV2 műsorvezetője, közgazdász végzettséggel rendelkezik. A közelmúltban jelent meg A másik életem című könyve, amelyben őszintén beszél magánéleti problémáiról. „Talán a múlt miatt akarok segíteni másokon. Olyan nőkön, asszonyokon, akik hozzám hasonlóan az életüket adták volna azért, hogy a családjuk egyben maradjon. Semmi nem volt ennél fontosabb. Nem maradt egyben a családom, de ma újra boldog életet élek.” – írja Demcsák.
Viola Szandra költőnő, tánckritikus, akit a legtöbben testverselőként ismernek. Műveiben fontos szerephez jut a női test. Testreszabás című kötetéhez Nánási Pál készített művészi fotókat. Első verseskötete 2008-ban jelent meg Léleksztriptíz címmel. Számos verskiállítás és performansz megalkotója. 2013-ban ő képviselte országunkat Bakuban a 20 ország részvételével megrendezett Nemzetközi Költőnők Konferenciáján.
Pataki Éva Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, dokumentumfilm-rendező. Filmíróként – Mészáros Márta filmrendezővel közösen – olyan közismert filmek alkotója, mint a Napló szerelmeimnek, A hetedik szoba, a Kisvilma, A temetetlen halott és az Utolsó jelentés Annáról. Dokumentumfilmjei izgalmas társadalmi kérdéseket feszegetnek. Fontosabb saját filmjei: Bébiszitterek, Kiutazása közérdeket sért, A Nékosz-legenda. Írt színházi adaptációkat, színdarabokat, ezek közül a legemlékezetesebb az Edith és Marlene. Első regénye a Még egy nő 2002-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál, melyet azóta még három követett. Legújabb regénye a tavalyi …és megint nagymama.
