Bulyovszkyné Szilágyi Lilla 15 évesen tűzte ki a kokárdát későbbi férje Bulyovszky Gyula zakójára 1848. március 15-én a Pilvax kávéházban.
Táncsics Mihály síremlékén egyetlen friss koszorú volt az ükunokáktól, elgondolkodtató, hogy egyetlen baloldali szervezet sem tett egyetlen virágot sem március 15-én reá….
A szabadságharc idején számos nő öltözött katonaruhába, férfi nevet felvéve és fegyveres harcokban vettek részt, többek között: Varga Andrásné Csizmarovits Mária, Nyári Mária, Megyesi Karolina, Jagelló Apollónia, Viola Anna, Bányai Júlia,Ptifner Paulina és sokan mások. Az erdélyben harcoló női huszárszázadról eddig például nagyon kevesen írtak.
“A megszégyenítés kegyetlen formája jutott ki Madersprach Károly, híres hídépítő mérnök feleségének, Buchwald Franciska asszonynak. A köztiszteletben álló férj 1839-ben saját pályázatot adott be az állandó pest-budai híd építésére is. A család lelkes támogatója volt a magyar nemzeti ügynek, ruszkabányai vasgyáruk számos fegyvert szállított a honvédseregnek. 1849 augusztusában megfordult házukban Bem, Kmety és Kossuth is. Talán éppen ezért őrjöngött Haynau, és augusztus 23-án elfogatta az asszonyt, akit a falu főterén nyilvánosan levetkőztettek és megvesszőztek. A szégyent a férj nem élte túl, s még ugyanebben az órában agyonlőtte magát. Az ekkor 45 éves, öt gyermekes családanya csak később 1880-ban halt meg. Gyermekei 1909-ben Ruszkabányán emlékművet állítottak neki. A szomorú történethez hozzátartozik az is, hogy ma már csak az emlékmű talapzata áll. Az asszony sírja a Kerepesi temetőben található.” Múlt-kor
